gyermekgondozasi dij shutterstock 96294323

A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a   gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, biztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással [korábban gyermekgondozási segély (gyes)] elnevezésű ellátással. 

 

 

Tartalom:

Ki jogosult gyermekgondozási díjra?

  • Biztosítási jogviszony alapján gyed-re jogosultság
  • Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)
Mennyi időre jár a gyermekgondozási díj? 
Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 
  • Biztosítási jogviszony alapján megállapítható gyed esetén
    • a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása
    • a gyed mértéke
  • Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén
Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat? 
  • Biztosítási jogviszony alapján megállapítható gyed esetén
  • Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén

Mit kell tenni a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyermekgondozási díj? 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? 
Szükséges-e választani az ellátások között? 
Hogyan történik a gyermekgondozási díj megállapítása és folyósítása? 
  • Gyed megállapítása
  • Gyed folyósítása
  • A gyed-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni? 

  • Gyed továbbfolyósítása

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Nyomtatványok

Jogszabályok 

 

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

I. Biztosítási jogviszony alapján gyed-re jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

  • biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

  • csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül: 

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során a nevelt gyermekre tekintettel nem tekinthető szülőnek a nevelőszülő és a helyettes szülő, azonban saját, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeke után jogosult lehet az ellátásra.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: 

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is.
  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,

  • a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, 

  • rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése biztosítási jogviszonyt (biztosításban töltött időt) nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,
  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási támogatást, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap, illetve ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett).
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,

  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti,

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

II. Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága:

A diplomás gyed-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.

Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás gyed, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás gyed folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

 

Mennyi időre jár a gyed?

1. Biztosítási jogviszony alapján (általános szabályok szerint) megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A  gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:

Ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a fentiek szerint megállapított időtartam lejártát követően további egy évvel meghosszabbodik. 

3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama: 

2018. január 01. napjától hatályos jogszabályi változások értelmében a 2017. december 31-ét követően megállapított "diplomás gyed" esetében, illetve abban az esetben, ha az igénylő "diplomás gyed"-re való jogosultsága 2017. december 31-én fennáll, akkor a "diplomás gyed" a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

Azon jogosultak részére, akiknek az ellátás 2018. január 01. napját megelőzően került megállapításra, és 2017. december 31. napján már nem állt fenn a "diplomás gyed"-re való jogosultságuk, a korábban megállapított időtartamra, azaz a gyermek 1 éves koráig jár a "diplomás gyed".

4. Ha gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt a gyermek meghal:

- Az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra az elhalálozást követő hónap első napjáig, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

- Ikergyermekek esetében,

  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamon belül elhalálozik - azonos várandósságból egynél több testvér hiányában -, a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, az 1. pontban meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal - azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában -, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj. 
 

Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 

I. A biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege 

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni

A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 5. § szerinti –  folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részekivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.

5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.

Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!

A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:
  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része,
  • egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
  • az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese, 
  • álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
  • mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér
  • a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.
 

Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.


A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2018. évben 138.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2018. évi felső határa havi bruttó 193.200,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)

A diplomás gyed havi összege:

  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2018. évben: 138.000,-Ft) 70 %-a,

  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2018-ban: 180.500,-Ft) 70 %-a.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.

Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).

A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után

A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből - az ellátásra jogosult adó- és járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével - a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot levonni.

A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat 2018. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et megállapító szervhez benyújtani.

Az ellátást megállapító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

 

Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

I. Biztosítási jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPE160/A) elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyv) is mellékelni kell.

Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalához, illetve a főváros  és Pest megye esetében a XIII. Kerületi Hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét, az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatványon. 

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,

  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

  • családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot,

  • a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell,

 

II. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „IGÉNYBEJELENTÉS Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalhoz nyújthatja be.

Ha a szülő nő a gyermek születésének napján biztosított, akkor a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a foglalkoztatójához kell benyújtani.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, benyújtani:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

  • a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt,

  • valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.

  • amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.


Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

- Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás” elnevezésű nyomtatványt állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt, öt napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő (Általános Nyomtatványkitöltő Program – ÁNYK). A kérelem a járási hivatalnál történt előzetes regisztrációt követően kizárólag elektronikus útonügyfélkapun keresztül - küldhető meg a járási hivatalhoz. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy a járási hivatalnál regisztráltassa magát.

A gyermekgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványokat.

- Ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely

Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a társadalombiztosítási kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyermekgondozási díjat, akkor a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatal rendelkezik illetékességgel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelmeit. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak is "Foglalkoztatói igazolás" elnevezésű nyomtatványt kell kiállítania, és a fent ismertetett általános szabályok szerint a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell továbbítania a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelmét (regisztrációt követően, elektronikus úton).

 

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyed?

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, és folyósítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

Az ellátások közötti választás szabályairól részletesen itt olvashat.

 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? 

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (járási hivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap. 

Az igénybejelentés napja

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Ha a gyed iránti kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik.

  

Hogyan történik a gyermekgondozási díj megállapítása és folyósítása?

Biztosítási jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében:

 A gyermekgondozási díj iránti kérelmet:

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, [a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár,] bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén folyósítja az ellátást,

  • egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes járási hivatal bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az ellátást.

  •  Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyed-et, a kérelmet a járási hivatal bírálja el, abban az esetben is, ha a foglalkoztatók valamelyikénél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében: 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet: 

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizetőhely

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal

  • ha a szülő nő nem biztosított, akkor a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal

  • ha a vér szerinti apa igényli az ellátást – függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem – a lakóhelye szerint illetékes járási hivatal

bírálja el. 

A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. 

A gyed megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a járási hivatal határozat formájában értesíti az igénylőt, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult gyed-re.

 

Az ellátás megállapítása, folyósítása

Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege 25 napon belül azért nem határozható meg, mert a biztosított jövedelméről a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallás nem került benyújtásra, az igénylő részére a rendelkezésre álló adatok alapján kell a gyermekgondozási díjat (határozattal) megállapítani.

Amennyiben az igénylő jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az arra jogosult szerv a gyermekgondozási díj megállapításáról korábban hozott döntését (határozatát) módosítja vagy visszavonja, és a bevallott adatok alapján állapítja meg a gyermekgondozási díjat.

  • Ha az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

  • Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő gyermekgondozási díjra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni.

  • Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a gyermekgondozási díj a korábban megállapított összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni. 

A gyermekgondozási díj folyósítása

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

Lehetőség van írásban a gyed folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetben a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást.

Az esedékessé vált és fel nem vett gyed-et az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosító, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a gyedre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege után, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 

A gyed-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A kérelmet a jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani. 

A fenti felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. 

 

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan –  a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül – az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a gyed összegét újra el kell bírálni. Az ismételt elbírálás során az ellátást megállapító szerv a korábbi döntését – legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – módosíthatja, vagy visszavonhatja.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy az igénylő azért vett fel jogalap nélkül gyermekgondozási díjat, mert a korábban bevallott jövedelemadatai az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles az igénylő a joglap nélkül felvett ellátást visszafizetni.

 

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával (pl. a megállapított összeggel, a jogosultság időtartamával), akkor a gyermekgondozási díj ügyében hozott döntés ellen, a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lehetősége van fellebbezést benyújtani a döntést hozó szervhez (járási hivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely).

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben itt olvashat.

 

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

Az úgynevezett diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Ha a szülő szeretne visszamenni dolgozni, vagy akár más foglalkoztatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat megállapító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában a munkába állás nem okoz változást.

Gyermekgondozási díj továbbfolyósítása

1. Szüneteltetést követő továbbfolyósítás

A gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás szüneteltetése után írásban – a jogosultság még hátralévő időtartamára – kérheti az ellátás továbbfolyósítását. Ezen kérelmet a „Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatványon is be lehet nyújtani.

A gyermekgondozási díjat a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben lehet továbbfolyósítani. 

A továbbfolyósítás iránti kérelmet ahhoz a szervhez kell benyújtani, ahol a folyósítás szüneteltetését kérték, azaz vagy a járási hivatalhoz, vagy a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.

2. Foglalkoztató-váltás, illetve biztosítási jogviszony megszűnését követő továbbfolyósítás

Ha a gyermekgondozási díjra jogosult biztosítási jogviszonya megszűnik, és az ellátást a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely állapította meg, akkor a jogviszony megszűnését követően - újabb jogviszony létesítéséig - a kifizetőhely folyósítja tovább az ellátást. Amennyiben a gyermekgondozási díjat a járási hivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága. folyósítája tovább az ellátást.

Amennyiben a gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás folyósításának időtartama alatt foglalkoztatót vált, és

· a régi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága

· a régi foglalkoztatója nem kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely

· a régi foglalkoztató és az új foglalkoztató is kifizetőhely, akkor az új foglalkoztató kifizetőhelye

fogja tovább folyósítani a gyermekgondozási díjat.

Amennyiben a szülőnek rendelkezésére áll, a kérelemhez csatolni kell:

  • a gyermekgondozási díj megállapításáról szóló határozat másolatát.
  • a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozat másolatát.
 

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

A gyermekgondozási díjban részesülő személy köteles 15 napon belül minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, amely az ellátásra való jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

Ha a biztosított részére az ellátást a járási hivatal állapította meg és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni az ellátást megállapító járási hivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

 

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a folyósításához szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. A kormányhivatal e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik. 

Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás gyed) vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

A méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj szabályairól itt olvashat. 

Nyomtatványok:

  • Igénybejelentés gyermekgondozási díjra 

  • Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez
  • Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/A)

  • Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra

  • Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez

  • Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására

  • Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról

  • Adóelőleg-nyilatkozat 2018. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről 

  • Igazolás adókedvezményhez (EAT.1, EAT.2, EAT.3, EAT.4, EAT.5 )

  • Kérelem a biztosított részére a pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához
  • Kérelem gyermekgondozási díjról történő lemondáshoz
  • Hozzájáruló nyilatkozat az ellátásból történő levonáshoz
 

Jogszabályok: