gyermekgondozasi dij shutterstock 96294323

A gyermekgondozási díj az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében, a   gyermekvállalás támogatására nyújtott pénzbeli ellátás. A gyermekgondozási díj nem szociális juttatás, biztosítási jogviszony, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatán folytatott hallgatói jogviszony alapján megállapítható pénzbeli ellátás, amely nem azonos az alanyi jogon igénybe vehető gyermekgondozást segítő ellátással [korábban gyermekgondozási segély (gyes)]. 

2020. január 1-től a gyermekgondozási díjat a nevelőszülő, továbbá a nagyszülő is igénybe veheti.

 

 

 

Tartalom:

Ki jogosult gyermekgondozási díjra?

  • Általános szabályok szerint gyed-re jogosultság
  • Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)
  • Nevelőszülői jogviszony alapján gyermekgondozási díjra jogosultság 
  • Nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosultság 
Mennyi időre jár a gyermekgondozási díj? 
Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 
  • Általános szabályok szerint megállapítható gyed esetén
    • a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása
    • a gyed mértéke
  • Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén
  • Nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén
  • Nagyszülői gyermekgondozási díj esetén
Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat? 
  • Általános szabályok szerint megállapítható gyed esetén
  • Hallgatói jogviszony alapján megállapítható gyed esetén
  • Nevelőszülői gyermekgondozási díj esetén
  • Nagyszülői gyermekgondozási díj esetén

Mit kell tenni a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyermekgondozási díj? 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? 
Szükséges-e választani az ellátások között? 
Hogyan történik a gyermekgondozási díj megállapítása és folyósítása? 
  • Gyed megállapítása
  • Gyed folyósítása
  • A gyed-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni? 

  • Gyed továbbfolyósítása

Mit kell tenni, ha az adataimban, vagy körülményeimben jogosultságot érintő változás következik be?

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Nyomtatványok

Jogszabályok 

 

Ki jogosult a gyermekgondozási díjra?

I. Általános szabályok szerint gyed-re jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a gyermeket saját háztartásában nevelő:

  • biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

  • csecsemőgondozási díjra jogosult szülő, akinek a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt.

Gyed-re való jogosultság egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony fennállása esetén:

Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a gyermekgondozási díjra való jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság tekintetében szülőnek minősül: 

A vér szerinti és az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, és a gyám, továbbá az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.

A gyermekgondozási díjra való jogosultság vizsgálata során nem tekinthető szülőnek a helyettes szülő, a gyermekvédelmi gyám, továbbá a nevelőszülő (kivéve, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ezen jogviszonyában azon gyermekre tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, akire tekintettel nevelőszülői gyermekgondozási díjra is jogosulttá vált.)

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idő számítása:

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani: 

  • a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben foglaltak alapján a Magyarországon szerzett biztosításban töltött időhöz hozzá kell számítani a gyermek születését megelőző két éven belül EGT-tagállamban szerzett és leigazolt biztosításban töltött időt is.
  • a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,

  • a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot, 

  • rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése biztosítási jogviszonyt (biztosításban töltött időt) nem eredményez, ezért ezen járulék fizetésének időtartamát a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi időbe nem lehet beszámítani.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,
  • ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül (nem vonatkozik ez a kizáró ok arra, aki táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat, örökbefogadói díjat, gyermekgondozási támogatást, nem ugyanazon gyermekre megállapított gyermekek otthongondozási díját, álláskeresési járadékot vagy álláskeresési segélyt, vállalkozói- vagy munkanélküli járadékot, álláskeresést ösztönző juttatást kap, illetve ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra, az örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett).
  • ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést,

  • ha a gyermeket ideiglenes hatállyal a jogosult háztartásából elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladó időtartamra bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
  • a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti,

Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is –, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

II. Hallgatói jogviszony alapján gyed-re jogosultság (diplomás gyed)

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói gyermekük után az úgynevezett „diplomás gyed”-re lehetnek jogosultak.

Diplomás gyed-re az a szülő nő jogosult, aki az alábbi 1.-6. pontokban felsorolt valamennyi feltételnek megfelel:

1. a fent leírt általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, (például, mert nem biztosított, vagy biztosított, de a biztosítási jogviszonya alapján nem jogosult a gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző 2 éven belül nem rendelkezik legalább 365 napi előzetes biztosítási idővel),

2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe. Két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.

3. a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,

4. a gyermeket saját háztartásában neveli,

5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

6. a gyermek születésének időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

Diplomás gyed-re jogosult továbbá, akinek gyermeke a „diplomás gyed” igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és tekintetében az 1., 4.-6. pontban meghatározottak fennállnak.

A vér szerinti apa diplomás gyed-re való jogosultsága:

A diplomás gyed-re a vér szerinti apa akkor jogosult, ha a fentiekben leírt feltételeknek (mind a hat feltételnek meg kell felelnie a vér szerinti apának) megfelel, és ha a szülő nő meghal, vagy a szülő nő a 2.-6. pontokban foglalt feltételek valamelyikének nem felel meg és az anya az általános szabályok szerint sem jogosult gyermekgondozási díjra.

Aktív félév, az a félév, amely alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszonya az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a diplomás gyed, ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat. A diplomás gyed folyósítása mellett tehát a gyermek születését követő 169. naptól lehet keresőtevékenységet végezni. Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi-jövedelemadó mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

III. Nevelőszülői jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

IV. Nagyszülői gyermekgondozási díjra jogosultság

A nagyszülői gyermekgondozási díjra

  • az alapjogosult (az általános szabályok szerint gyed-re jogosult személy), vagy a vele együtt élő házastársának - ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát - vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője (nagyszülő),
  • továbbá a biztosított nagyszülővel együtt élő biztosított házastárs is jogosult a gyermekgondozási díjra, ha
  1. a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
  2. a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt biztosítási jogviszony - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - alapján keresőtevékenységet végez,
  3. a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
  4. a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával (a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – a nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg),
  5. azon gyermekre tekintettel, aki után az ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

Amennyiben az alapjogosult meghal, az a nagyszülő részére már megállapított gyermekgondozási díjra való jogosultságát nem érinti.

Nem jár a nagyszülő részére gyermekgondozási díj, ha

  • a nagyszülő keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi,
  • a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében,mini bölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében, napközbeni gyermekfelügyeletben) helyezték el,
  • a nagyszülő egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve az otthonában végzett keresőtevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, valamint a különböző korú gyermek jogán járó gyermekgondozást segítő ellátást és gyermekgondozási díjat,
  • a nagyszülő letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt,
  • az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik,
  • a gyermek szülei a jogosultsági feltételeknél részletezett 4. pont szerinti nyilatkozatot visszavonják.

A saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak, így gyermekgondozási díjra nem szerezhet jogosultságot.

 

Mennyi időre jár a gyed?

1. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A  gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

2. Ikergyermekek után járó gyermekgondozási díj időtartama:

Ikergyermekek esetén a gyed folyósításának időtartama a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár

3. Hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama: 

A "diplomás gyed" a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

4. Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

A nevelőszülőnek megállapított gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

5. Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj időtartama:

Az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjhoz hasonlóan, a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj időtartama a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.

6. Ha gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt a gyermek meghal:

- Az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra az elhalálozást követő hónap első napjáig, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj.

- Ikergyermekek esetében,

  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamon belül elhalálozik - azonos várandósságból egynél több testvér hiányában -, a gyermekgondozási díj az általános szabályok szerint, az 1. pontban meghatározott időtartam végéig, legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
  • ha valamelyik gyermek az 1. pontban meghatározott időtartamot követő 1 éven belül meghal - azonos várandósságból született egynél több testvér hiányában -, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól nem jár a gyermekgondozási díj. 
 

Mennyi a gyermekgondozási díj összege? 

I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege 

A gyermekgondozási díj összegének megállapítása során a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló (illetve a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt) biztosítási jogviszonyban az állami adóhatósághoz személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni

A táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, és a gyermekgondozást segítő ellátás (korábban gyermekgondozási segély) összegéből társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni, így ezen ellátások összegét a gyermekgondozási díj összegének megállapítása során nem lehet figyelembe venni.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos (a biztosítási idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs). A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. pontban meghatározott időtartam alatt az igénylő sem 180 napi sem 120 napi figyelembe vehető jövedelemmel nem rendelkezik, azonban van a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 nap – Tbj. 6. § szerinti –  folyamatos biztosításban töltött ideje, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek az 1. 2. és 3. pontban leírtak szerint nem lehet megállapítani az ellátás összegét, akkor a gyermekgondozási díj naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részekivéve, ha a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

A 3. és 4. pontban hivatkozott, legalább 30 napnyi tényleges jövedelmet is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban lehet figyelembe venni.

5. Abban az esetben ha az igénylőnek gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül újabb gyermeke születik, akkor az újabb gyermek után járó, 1., 2., 3. vagy 4. pontban foglaltak szerint számított gyermekgondozási díj naptári napi alapját össze kell hasonlítani a gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és minden esetben a kedvezőbb naptári napi alap figyelembevételével kell az újabb gyermek jogán járó gyermekgondozási díjat folyósítani.

Ezen szabály kizárólag akkor alkalmazható, ha az előző gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelem alapján került megállapításra.

A fennálló biztosítási jogviszony alatt a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartama alatt megszűnt biztosítási jogviszonyt is érteni kell!

Ha az ellátásra jogosult a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, az ellátás összege nem lehet kevesebb

  • felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékánál,
  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százalékánál.
A szerződés szerinti jövedelem meghatározása:
  • a betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó része,
  • egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság időtartamára járó távolléti díj,
  • az egyéni és társas vállalkozók esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, 
  • álláskeresési támogatásban vagy vállalkozói járadékban részesülők esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér,
  • mezőgazdasági őstermelők esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 92%-a,
  • a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló, szerződésben meghatározott díj.
 

Ugyanazon igénylő részére ugyanazon gyermek jogán benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmét ismételten elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt az ellátás megállapításkor hatályos szabályok alapján meghatározott összegben jár, a jogosultság fennállása alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.

A folyamatos biztosítási idő megszakadása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni a gyed összegének megállapítása során. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.


A gyed mértéke

A gyed a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér (2020. évben 161.000,-Ft) kétszeresének 70 százaléka lehet.

Ennek megfelelően a gyermekgondozási díj 2020. évi felső határa havi bruttó 225.400,- Ft.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt folyósító szerv – külön kérelem nélkül – felülvizsgálja, és a január 1-jei időponttól a tárgyévre érvényes felső határ figyelembevételével a módosított összeget folyósítja.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyed-re, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.

Amennyiben a szülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

II. A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege (diplomás gyed összege)

A diplomás gyed havi összege:

  • a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér (2020. évben: 161.000,-Ft) 70 %-a,

  • a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum (2020-ban: 210.600,-Ft) 70 %-a.

Ha a diplomás gyed-re jogosult személy a gyermek születésekor biztosított, és

1. Amennyiben az igénylő, a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az igénylőnek az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a gyermekgondozási díj alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 6. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Ha a biztosítottnak a jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva nincs legalább 120 naptári napi jövedelme, az ellátás naptári napi alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani, kivéve, ha a biztosított tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, ekkor a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelem alapulvételével kell a gyermekgondozási összegét megállapítani.

Az 1.-3. pontokban leírtak szerint megállapított gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb a minimálbér, illetve a garantált bérminimum alapján megállapított összegnél, valamint nem lehet magasabb a minimálbér kétszeresének 70 százalékánál (havonta).

A diplomás gyed összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni és a tárgyévre érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

III. Nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj összege

A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a (mely 2020-ban 161.000,-Ft), a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a. (2020-ban 61.985,-Ft)

Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át. Ha az ellátás egybeszámított összege meghaladná a maximális összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

IV. Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj összege

A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből az „I. Általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díj összege” pontban foglaltak figyelembe vételével kell megállapítani.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség a gyermekgondozási díj után

A folyósító szerv köteles a gyermekgondozási díj összegéből - az ellátásra jogosult adó- és járulékkedvezményről szóló nyilatkozatában foglaltak figyelembevételével - a személyi jövedelemadó-előleget, a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulékot levonni.

A családi kedvezmény (adó- és járulékkedvezmény) érvényesítéséhez az „Adóelőleg-nyilatkozat 2020 évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről” elnevezésű nyomtatványt kell kitölteni és a gyed-et megállapító szervhez benyújtani.

Az ellátást megállapító szerv kérelemre tájékoztatást nyújt a gyermekgondozási díj összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

 

Hogyan kell igényelni a gyermekgondozási díjat?

I. Általános szabályok szerint igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet írásban „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon két példányban a foglalkoztatónál kell benyújtani.

A gyermekgondozási díj iránti kérelem a csecsemőgondozási díj iránti kérelemmel együtt is benyújtható a "Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez" elnevezésű nyomtatványon.

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet abban az esetben is a foglalkoztatóhoz kell benyújtani, ha a kérelmező a biztosítás megszűnését követően igényel gyermekgondozási díjat.

A biztosítás megszűnését követően benyújtott (ún. passzív) gyermekgondozási díj iránti kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” (KPE160/A) elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyv) is mellékelni kell.

Az álláskeresési támogatásban részesülő a támogatást folyósító munkaügyi központnál nyújthatja be az ellátás iránti kérelmét.

Az egyéni vállalkozó, az őstermelő, valamint az önfoglalkoztató a székhelye, lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz, illetve a főváros  és Pest megye esetében a Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: kormányhivatal) elektronikus úton nyújthatja be a kérelmét, az "Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez" elnevezésű elektronikus nyomtatványon. 

A gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásával együtt a következő igazolásokat is be kell nyújtani, illetve be kell mutatni:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli, mint aki részére a csecsemőgondozási díjat megállapították,

  • örökbefogadás esetén az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozatot, a gyermeket örökbe fogadási szándékkal gondozó személy esetén az örökbe fogadási eljárás megindításáról szóló igazolást,

  • családbafogadó gyám esetén gyámkirendelésről szóló határozatot,

  • a biztosítás megszűnését követően benyújtott gyed kérelemhez a korábban átvett „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (ún. Tb. kiskönyvet) is mellékelni kell,

 

II. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A vér szerinti apa, valamint a szülés napján nem biztosított szülő nő a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.

Ha a szülő nő a gyermek születésének napján biztosított, akkor a hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét a foglalkoztatójához kell benyújtani.

Az igénybejelentéssel egyidejűleg a következő okmányokat kell bemutatni, benyújtani:

  • a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,

  • a felsőoktatási intézmény által kiállított „Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt,

  • valamint, ha az igénylő az EGT tagállam állampolgára, akkor a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát.

  • amennyiben a vér szerinti apa a szülő nő halála miatt igényli az ellátást, mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

 

III. Nevelőszülői gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

A nevelőszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Igénybejelentés nevelőszülői gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A nevelőszülő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójához nyújthatja be.

IV. Nagyszülői gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtása

Az igénylő nagyszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosító által rendszeresített és az egészségbiztosító honlapján közzétett „Igénybejelentés nagyszülői gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be.

A nagyszülő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét a foglalkoztatójához nyújthatja be.

 

Mit kell tennie a foglalkoztatónak az átvett kérelemmel?

- Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely

A kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás” elnevezésű nyomtatványt állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt, öt napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és állíthatja elő (Általános Nyomtatványkitöltő Program – ÁNYK). A kérelem Cégkapun, vagy a kormányhivatalnál történt előzetes regisztrációt követően Ügyfélkapun keresztül küldhető meg a kormányhivatalhoz. Ahhoz, hogy a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti igényt ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton tudja benyújtani, szükséges, hogy a kormányhivatalnál regisztráltassa magát.

A gyermekgondozási díj igényérvényesítése során szükséges igazolásokat papíralapú digitalizált dokumentumként kell csatolni az elektronikus űrlaphoz azzal, hogy a papíralapú digitalizált dokumentumon, az elektronizált űrlapon, illetve a papíralapú eredeti igazoláson lévő adatok egyezőségéért a foglalkoztató, ennek hiányában az igénylő felel.

Felhívjuk a figyelmet, hogy nem lehet papíralapú digitalizált dokumentumként az elektronikus űrlaphoz csatolni az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" elnevezésű nyomtatványokat.

- Ha a foglalkoztató társadalombiztosítási kifizetőhely

Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a foglalkoztató a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálásához a biztosított által benyújtott igazolásokat öt napon belül a társadalombiztosítási kifizetőhely részére megküldi. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyermekgondozási díjat, akkor a gyermekgondozási díj iránti kérelem elbírálására a foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatal rendelkezik illetékességgel, vagyis a kifizetőhely ebben az esetben nem bírálhatja el a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelmeit. Ebben az esetben a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak is "Foglalkoztatói igazolás" elnevezésű nyomtatványt kell kiállítania, és a fent ismertetett általános szabályok szerint a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt 5 napon belül a foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell továbbítania a biztosított gyermekgondozási díj iránti kérelmét (elektronikus úton).

 

Visszamenőlegesen is igényelhető-e a gyed?

A gyermekgondozási díjat az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet kérelmezni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani, és folyósítani a jogosultsági feltételek fennállása esetén.

 

Szükséges-e választani az ellátások között?

Az ellátások közötti választás szabályairól részletesen itt olvashat.

 

Mennyi idő alatt bírálják el a gyed igényt? 

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez (kormányhivatal, társadalombiztosítási kifizetőhely) történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve hogy a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény elbírálható, egyéb esetben (pl. ha hiánypótlási eljárást kell lefolytatni) legfeljebb 60 nap. 

Az igénybejelentés napja

Az igénybejelentés napja az a nap, amikor a kérelmet benyújtották, illetve átvették. Ha a kérelmet posta útján terjesztették elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.

Ha a gyed iránti kérelem a szülési szabadság, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására nyitva álló határidő a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követően kezdődik.

  

Hogyan történik a gyermekgondozási díj megállapítása és folyósítása?

Biztosítási jogviszony alapján, valamint nevelőszülői jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében:

 A gyermekgondozási díj iránti kérelmet:

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, [a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságához tartozó munkáltatói kör esetén a Magyar Államkincstár,] bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén folyósítja az ellátást,

  • egyéb esetben a foglalkoztató (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el, és a jogosultság fennállása esetén a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja az ellátást.

  • Aki egyidejűleg fennálló, több biztosítással járó jogviszonyból igényel gyed-et, a kérelmet a kormányhivatal bírálja el, abban az esetben is, ha a foglalkoztatók valamelyikénél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

A hallgatói jogviszony alapján megállapított gyermekgondozási díj esetében: 

A gyermekgondozási díj iránti kérelmet: 

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a kifizetőhely

  • ha a szülő nő biztosított, és a foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal

  • ha a szülő nő nem biztosított, akkor a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal

  • ha a vér szerinti apa igényli az ellátást – függetlenül attól, hogy biztosított-e vagy sem – a lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal

bírálja el. 
 
Nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj esetében:
  • A nagyszülői gyermekgondozási díjat a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal bírálja el.

A bedolgozó részére gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. 

A gyed megállapításakor a társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a kormányhivatal határozat formájában értesíti az igénylőt, hogy mely időtartamra, és mekkora naptári napi összegben jogosult gyed-re.

 

Az ellátás megállapítása, folyósítása

Amennyiben a gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege 25 napon belül azért nem határozható meg, mert a biztosított jövedelméről a személyi jövedelemadó-előleg megállapításához bevallás nem került benyújtásra, az igénylő részére a rendelkezésre álló adatok alapján kell a gyermekgondozási díjat (határozattal) megállapítani.

Amennyiben az igénylő jövedelméről a bevallás pótlólag benyújtásra kerül, az arra jogosult szerv a gyermekgondozási díj megállapításáról korábban hozott döntését (határozatát) módosítja vagy visszavonja, és a bevallott adatok alapján állapítja meg a gyermekgondozási díjat.

  • Ha az igénylő a gyermekgondozási díj iránti kérelmét visszavonja, a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül köteles visszafizetni.

  • Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő gyermekgondozási díjra nem jogosult, az igénylő köteles a folyósított összeget felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni.

  • Amennyiben az ellátást megállapító szerv megállapítja, hogy az igénylő részére a gyermekgondozási díj a korábban megállapított összegnél alacsonyabb összegben jár és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül visszafizetni. 

A gyermekgondozási díj folyósítása

A gyermekgondozási díjat havonta egyszer, utólag kell folyósítani, a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig, de legkésőbb a bérfizetési napon.

Lehetőség van írásban a gyed folyósításának szüneteltetését is kérni, ebben az esetben a szüneteltetésről nem kell határozatot hozni, a szünetelést követően a korábban megállapított összegben, és a korábban meghatározott időpontig lehet tovább folyósítani az ellátást.

Az esedékessé vált és fel nem vett gyed-et az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

A határidő lejártát követően kifizetett ellátások esetén a késedelembe esett egészségbiztosító, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely kamatot köteles fizetni a gyedre jogosult részére (nem kell megfizetni a kamatot a folyósított előleg összege után, illetve ha a kamat összege nem haladja meg az 1.000,- Ft-ot). A késedelemre fizetett kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. 

A gyed-re jogosult halála esetén a fel nem vett ellátás folyósítása

A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastársa, gyermeke, unokája, szülője, nagyszülője vagy a testvére kérheti, az erre szolgáló „Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról” elnevezésű nyomtatvány kitöltésével. A kérelmet a jogosult halála napjától egy évig lehet benyújtani. 

A fenti felsorolás a jogosultak egymás utáni sorrendjét is jelenti. Ha azonban az elhunytnak nincs olyan rokona, aki ebben a felsorolásban szerepel, akkor az örökös veheti fel az ellátást a hagyatéki végzés jogerőre emelkedése napjától számított egy éven belül. 

 

Befolyásolja-e a gyed összegét, ha az adóhatóság felé bevallott jövedelemadatokban utólag módosítás történik?

Ha az ellátás összegének megállapításakor figyelembe vett időszakra vonatkozóan –  a jogosultság kezdő napjától számított egy éven belül – az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek a jövedelemadatok, akkor ezen módosított jövedelemadatok alapján a gyed összegét újra el kell bírálni. Az ismételt elbírálás során az ellátást megállapító szerv a korábbi döntését – legfeljebb az ellátásra való jogosultság lejártát követő naptól számított 18 hónapon belül – módosíthatja, vagy visszavonhatja.

Amennyiben megállapításra kerül, hogy az igénylő azért vett fel jogalap nélkül gyermekgondozási díjat, mert a korábban bevallott jövedelemadatai az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles az igénylő a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.

 

Mit lehet tenni, ha a gyermekgondozási díj iránti kérelem ügyében hozott döntéssel nem értek egyet?

Amennyiben nem ért egyet a kérelme elbírálásával (pl. a megállapított összeggel, a jogosultság időtartamával), akkor a gyermekgondozási díj ügyében hozott döntés ellen közigazgatási pert indíthat.

A jogorvoslati lehetőségekről bővebben itt olvashat.

 

Lehet-e a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát végezni?

A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát.

Az úgynevezett diplomás gyed folyósítása mellett, az ellátás folyósításának 169. napjától lehet korlátlan időtartamban keresőtevékenységet folytatni.

Ha a szülő szeretne visszamenni dolgozni, vagy akár más foglalkoztatónál dolgozni a gyermekgondozási díj folyósítása mellett, akkor a munkába állását nem kell bejelenteni a gyermekgondozási díjat megállapító szervnek, csak a munkáltatót kell tájékoztatni, hogy a munkavégzés mellett gyermekgondozási díjban részesül. A gyed folyósításában a munkába állás nem okoz változást.

Nagyszülői gyermekgondozási díj folyósítása esetén a nagyszülő kizárólag otthonában végezhet keresőtevékenységet.

Gyermekgondozási díj továbbfolyósítása

1. Szüneteltetést követő továbbfolyósítás

A gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás szüneteltetése után írásban – a jogosultság még hátralévő időtartamára – kérheti az ellátás továbbfolyósítását. Ezen kérelmet a „Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására” elnevezésű nyomtatványon is be lehet nyújtani.

A gyermekgondozási díjat a jogosultsági időből még hátralevő időtartamra, a korábban megállapított összegben lehet továbbfolyósítani. 

A továbbfolyósítás iránti kérelmet ahhoz a szervhez kell benyújtani, ahol a folyósítás szüneteltetését kérték, azaz vagy a kormányhivatalhoz, vagy a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez.

2. Foglalkoztató-váltás, illetve biztosítási jogviszony megszűnését követő továbbfolyósítás

Ha a gyermekgondozási díjra jogosult biztosítási jogviszonya megszűnik, és az ellátást a foglalkoztatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely állapította meg, akkor a jogviszony megszűnését követően - újabb jogviszony létesítéséig - a kifizetőhely folyósítja tovább az ellátást. Amennyiben a gyermekgondozási díjat a kormányhivatal állapította meg, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja tovább az ellátást.

Amennyiben a gyermekgondozási díjra jogosult az ellátás folyósításának időtartama alatt foglalkoztatót vált, és

· a régi foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója nem kifizetőhely, akkor a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága

· a régi foglalkoztatója nem kifizetőhely, azonban az új foglalkoztatója kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely

· a régi foglalkoztató és az új foglalkoztató is kifizetőhely, akkor az új foglalkoztató kifizetőhelye

fogja tovább folyósítani a gyermekgondozási díjat.

Amennyiben a szülőnek rendelkezésére áll, a kérelemhez csatolni kell:

  • a gyermekgondozási díj megállapításáról szóló határozat másolatát.
  • a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozat másolatát.
 

Mit kell tenni, ha az adataimban, vagy körülményeimben jogosultságot érintő változás következik be?

A gyermekgondozási díjban részesülő személy köteles 15 napon belül minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az ellátást megállapító szervnek, amely az ellátásra való jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Amennyiben az ellátásra jogosult körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján már nem járna az ellátás, azt 8 napon belül kell bejelenteni az ellátást megállapító szervnek.

Be kell jelenteni például:

- ha a gyermekgondozási díjra jogosító gyermek a háztartásából kikerül,

- a gyermekgondozási díjra jogosító gyermek napközben ellátásban részesül, anélkül, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő keresőtevékenységet folytatna.

Nagyszülői gyermekgondozási díj esetében be kell jelenteni:

  • ha a gyermekgondozási díjban részesülő nagyszülő keresőtevékenységet folytat, és azt nem kizárólag otthonában végzi,
  • a gyermekgondozási díjra jogosító gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezték el,
  • ha az az alapjogosult szülő gyermekgondozási díjra való jogosultsági feltételei nem állnak fenn,
  • a gyermek közös háztartásban élő szülőjének bármelyike az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt nem végez keresőtevékenységet.

Ha a biztosított részére az ellátást a járási hivatal állapította meg és a biztosítási jogviszony az ellátás folyósításának időtartama alatt megszűnik, a foglalkoztató köteles 8 napon belül értesíteni az ellátást megállapító kormányhivatalt a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontjáról.

Ezen kívül be kell jelenteni, ha a kérelmező adataiban változás következik be. A bejelentés megtételéhez nem kötelező nyomtatvány kitöltése, azonban javasoljuk a honlapunkon megtalálható "Adatváltozás bejelentése" elnevezésű adatlap kitöltését. A bejelentést az ellátást megállapító szervhez (kifizetőhely vagy kormányhivatal) kell benyújtani.

 

Kaphatok-e gyermekgondozási díjat, ha a jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezem?

Abban az esetben, ha a biztosított szülő nem rendelkezik a gyed folyósításához szükséges biztosítási idővel, a társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy meghatározott jogszabályi és költségvetési keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a gyed-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult. A kormányhivatal e jogköre arra az esetre vonatkozik, ha a biztosítottnak minősülő szülő gyed ellátásra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik. 

Hallgatói jogviszony, nevelőszülői jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj, valamint nagyszülő által igényelt gyermekgondozási díj vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség.

A méltányosságból engedélyezhető gyermekgondozási díj szabályairól itt olvashat. 

Nyomtatványok:

  • Igénybejelentés gyermekgondozási díjra

  • Igénybejelentés nevelőszülői gyermekgondozási díjra

  • Igénybejelentés nagyszülői gyermekgondozási díjra 

  • Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez
  • Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/A)

  • Igénybejelentés hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díjra

  • Igazolás aktív hallgatói jogviszonyról gyermekgondozási díj igényléséhez

  • Kérelem gyermekgondozási díj továbbfolyósítására

  • Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról

  • Adóelőleg-nyilatkozat 2020. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről 

  • Kérelem a biztosított részére a pénzbeli ellátás méltányosságból történő elbírálásához

  • Kérelem gyermekgondozási díjról történő lemondáshoz
  • Hozzájáruló nyilatkozat az ellátásból történő levonáshoz
 

Jogszabályok: