keresokeptelenseg shutterstock 128247605A táppénzre jogosultság egyik feltétele a beteg – orvos által igazolt – keresőképtelensége, vagyis annak igazolása, hogy munkáját valamilyen, a jogszabályban meghatározott okból (akár betegsége, várandóssága, stb.) miatt nem tudja ellátni. 

Jelen tájékoztatónkból megtudhatja, melyek azok az esetek, amikor az orvos táppénzre jogosító keresőképtelen állományba veheti a biztosítottat. 

 

Tartalom:

Ki minősül keresőképtelennek? 
Ki igazolhatja a keresőképtelenséget? 
Mit tehet, ha nem ért egyet a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével? 
Milyen kötelezettségei vannak a betegnek a keresőképtelenséggel összefüggésben? 
Mi történik, ha a beteg valamely kötelezettségét megszegi? 
Ki ellenőrizheti a keresőképtelenséget és mi történik az ellenőrzés során? 
Jogosult-e a munkáltatóm a keresőképtelenségem ellenőrzésére? 
Van-e lehetőség a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására? 
Ki és milyen módon igazolhatja a külföldön bekövetkezett keresőképtelenséget? 
Jogszabályok

 

Ki minősül keresőképtelennek?

A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek: 

  • aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
  • aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;
  • az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja;
  • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban;
  • a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli;
  • aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
  • akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak és más beosztást nem kap, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;
  • a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
 

Ki igazolhatja a keresőképtelenséget?

A biztosított keresőképtelenségét az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató (intézmény) finanszírozási szerződésben nevesített orvosa, és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos igazolhatja. Tehát magánorvos nem jogosult a táppénzhez szükséges keresőképtelenség igazolására.

A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására jogosult (szak)orvos: 

  • a háziorvos 
  • a házi gyermekorvos 
  • a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes
  • az ideggondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
  • a bőr- és nemibeteg-gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
  • a tüdőgondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
  • az onkológiai gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította
  • az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi, illetve megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)
  • a kormányhivatallal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos
A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget (a kórházi ápolást és azt is, hogy a szülő a gyermeke mellett tartózkodott a kórházi kezelés idején). Az egynapos sebészeti, a kúraszerű ellátás, a járóbeteg-szakellátás keretében végzett nappali ellátás és a járóbetegként igénybe vett komplex fürdőgyógyászati ellátás idejére a háziorvos igazolja a keresőképtelenséget.

A pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága idejére ugyancsak a kórház igazolja a keresőképtelenséget. Ilyen esetekben a betegség mellett az „adaptációs szabadság” megjelölést, valamint annak időtartamát is jelezni kell.

Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása miatt állapítják meg, az erről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét.

 

Mit tehet, ha nem ért egyet a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével?

Ha Ön nem ért egyet a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével, a keresőképességének elbírálását kérheti az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál.

Ezt a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvosnál kezdeményezheti, aki kiállítja az Orvosi beutalót.

 

Milyen kötelezettségei vannak a betegnek a keresőképtelenséggel összefüggésben?

A megfelelő elbírálás érdekében a beteg köteles tájékoztatni az orvost munkavégzése, tevékenysége azon körülményeiről, amelyek összefüggésben lehetnek az egészségi állapotával. Az egészségi szempontból lényeges elemeket az orvos a betegdokumentációban is rögzíti.

A beteg a keresőképtelensége idején köteles:

  • az orvos utasításait betartani, különös tekintettel a gyógyulását elősegítő, meghatározott időtartamú ágynyugalomra vonatkozóan, 
  • a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására való utasításokat betartani,
  • az elrendelt vizsgálatokon megjelenni,
  • a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni arról, ha ez idő alatt más orvos is kezeli,
  • a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak bejelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét). Ha a keresőképtelenség időtartama alatt a beteg tartózkodási helye módosul, és ennek következtében az orvos személye is megváltozik, erről tájékoztatni kell az ellátó orvost, aki a keresőképtelen állományba vételt lezárja, majd a lezárt keresőképtelen állományról és ezzel egyidejűleg a beteg állapotáról igazolást ad ki. A beteg ezzel keresheti fel az új tartózkodási helyén a keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost.
 

Mi történik, ha a beteg valamely kötelezettségét megszegi?

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha

  • a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
  • a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve felülvéleményező főorvos általi vizsgálathoz nem járul hozzá,
  • a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve
  • a gyógyulását tudatosan késlelteti. 
 

Ki ellenőrizheti a keresőképtelenséget és mi történik az ellenőrzés során?

A keresőképtelenség ellenőrzésére - szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján - a kormányhivatal jogosult.

Az ellenőrzés keretében a szakértő főorvos jogosult:

  • a beteg vizsgálatára, 
  • a betegdokumentációba történő betekintésre, 
  • szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, 
  • a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására,
  • javaslatot tenni a táppénzfolyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé.

A szakértő főorvos a lejelentett keresőképtelenségi adatokat is ellenőrizheti, szükség szerint a felülvéleményező főorvos közreműködésével is.

Továbbá, a szakértő főorvos — a kezelőorvos jelenlétében — a keresőképességet a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti, tehát a keresőképtelen állományban lévő személyt az ellenőrző orvos akár otthonában is megvizsgálhatja. 

 

Jogosult-e a munkáltatóm a keresőképtelenségem ellenőrzésére?

A munkáltatónak (közfoglalkoztatott esetén a közfoglalkoztatónak, illetve az állami foglalkoztatási szervnek) lehetősége van a kormányhivatalnál a munkavállaló (közfoglalkoztatott) keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni. 

Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállaló (közfoglalkoztatott) keresőképtelenségének felülvizsgálatáért a munkáltatónak 15.800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Ebben az esetben a szakértő főorvos a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen beteg vizsgálata alapján dönt annak keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. Döntéséről a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti. 

A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatottnak és a munkáltatónak is joga van a közléstől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezni.

A keresőképtelenség felülvizsgálatáról itt kaphat további tájékoztatást.

 

Van-e lehetőség a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására?

Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség visszamenőleges megállapítására is. 

A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult:

  • A háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg,
  • a szakértő főorvos 30 napra visszamenőleg,
  • az orvosszakértői szerv kivételesen indokolt esetben legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg.
 

Ki és milyen módon igazolhatja a külföldön bekövetkezett keresőképtelenséget?

Az EU tagállamaiban, Svájcban, Liechtensteinben, Izlandon, Norvégiában és az Egyesült Királyságban bekövetkezett baleset, illetve megbetegedés esetén az adott államban kiadott keresőképtelenségről szóló igazolást úgy kell tekinteni, mintha Magyarországon az arra jogosult orvos (kórház) állította volna ki. Mindez azt jelenti, hogy táppénz igény esetén az adott állam által kiadott keresőképtelenségről szóló eredeti igazolást kell a kérelem mellé csatolni. A biztosítottól nem kérhető az igazolás lefordíttatása. 

A hazatérést követően – amennyiben a keresőképtelenség még fennáll – a háziorvoshoz kell fordulni, aki a keresőképtelenség fennállását a továbbiakban igazolhatja.

 

Jogszabályok: