Ki részesülhet segélyben? 

Segélyben a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy részesíthető, aki a hirtelen kialakult, vagy súlyos, továbbá hosszantartó betegség okán az egészségi állapotával összefüggő költségek miatt nehéz anyagi helyzetbe került, és más elérhető forrás nem áll rendelkezésére. A segély megállapításának elengedhetetlen feltétele, hogy az anyagi problémát kiváltó élethelyzet összefüggésben álljon az egészségbiztosítás által nyújtott ellátásokkal, szolgáltatásokkal.

 

Milyen költségre kérhető segély?

Gyógyszerköltségre 

• ha a kérelmező egészségi állapotának javításához, vagy szinten-tartásához olyan nagyobb mennyiségű, vagy magas költségű gyógyszer szükséges, amely havi rendszerességgel jelentkezik, vagy egyszeri magasabb összegű kiadást jelent, vagy
• súlyos, hosszantartó betegség esetén az orvos által javasolt, a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek, gyógyhatású készítmények igazolt költsége esetén.

 Gyógyászati segédeszközök térítési díjának csökkentésére  

• a kérelmező által már megvásárolt gyógyászati segédeszköz (pl. hallókészülék, kötszerek) költségére tekintettel, ha az eszköz megvásárlása előtt nincs lehetőség a kérelemnek megfelelő egyedi támogatás megállapítására, illetve a támogatás megállapítására irányuló kérelme elutasításra került.

Ebben az esetben a segélykeret korlátozott jellege miatt a már kifizetett gyógyászati segédeszközök jelentős költségéhez képest arányaiban csekély összegű segély nyújtására van lehetőség.

Pénzbeli ellátásokra nem jogosult kérelmező anyagi nehézségeinek átmeneti enyhítésére, 

• ha a táppénz, csecsemőgondozási díj vagy gyermekgondozási díj kérelmet elutasították és méltányosságból sem engedélyezték, vagy
• az egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségre való jogosultsága elutasításra került.

Milyen jövedelem mellett lehet segélyt kérni?

Az Egészségbiztosítási Alap terhére történő segély nyújtása nincs jövedelemhatárhoz kötve, azonban a segélykérelem elbírálása során tekintettel kell lenni az egészségi állapottal összefüggő igazolt költségek és az egy főre jutó nettó jövedelem arányára.

Milyen nyomtatvány, dokumentum kell a kérelemhez?

A méltányosságból adható segély iránti kérelmet csak írásban, személyesen vagy postai úton lehet benyújtani, az elektronikus kapcsolattartást ez esetben a jogszabály kizárja. 
Az írásbeli kérelemhez szükséges adatlapot és jövedelem nyilatkozatot a kérelmező tölti ki. Kérjük, hogy minden kérdésre szíveskedjenek válaszolni, mert az elbírálás során a kérelemben előadott, és rendelkezésére bocsátott adatok figyelembevételével hoz döntést a hatóság.

A gyógyszerköltségről szóló igazolást a háziorvosnak, kezelőorvosnak kell kitölteni és orvosi bélyegzőjével ellátni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a kérelem nem tartalmazza az elbíráláshoz szükséges adatokat, az itt felsorolt dokumentumokat, akkor hiánypótlásra szólítják fel, ami jelentősen meghosszabbíthatja a kérelme elbírálását. 

A segélykérelemhez csatolni kell: 

• a kérelmet írásban kell benyújtani (adatlap), és tartalmaznia kell mindazon indokokat, melyekre tekintettel kéri a segélyt, 
• jövedelemnyilatkozatot, az Ön és az Önnel közös háztartásban élő(k) által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett nettó jövedelemről,
• orvosi igazolást a szükséges és javasolt gyógyszerekről, gyógyhatású készítményekről,
• a kérelem benyújtását megelőző egy éven belüli betegséget igazoló kórházi/ orvosi igazolást,
• a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszerek kiváltását igazoló, gyógyszertári nyugtát, számlát,
• gyógyhatású készítmények, valamint vény nélküli gyógyszerek vásárlását igazoló számlát,
• gyógyászati segédeszköz árának támogatására irányuló kérelem esetén a megvásárolt eszköz költségét igazoló eredeti számlát.

Hol nyújthatja be a kérelmet?

A segély iránti kérelmet a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál (továbbiakban: kormányhivatal), vagy a kormányablaknál nyújthatja be. 

A kormányhivatalokról, illetve kormányablakokról a kormányhivatalok honlapján (www.kormanyhivatal.hu) találhat. 

Amennyiben kérelmét nem az eljárásra illetékes hatósághoz nyújtja be, akkor a hatóság kérelmét továbbítja a lakóhelye szerint illetékes, az elbírálásra jogosult hatósághoz, melyről Ön tájékoztatást fog kapni.

 

Milyen gyakorisággal lehet benyújtani segélykérelmet?

A segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben a kérelmező. 

 

Ki bírálja el a kérelmet?

A segélykérelmet a kormányhivatal bírálja el.

 

Mit vizsgálnak a segély kérelem elbírálása során?

A kérelemben előadott összes körülményt megvizsgálva, az alábbi szempontok mérlegelése alapján dönt a kormányhivatal a segélyben részesítésről és a segély összegéről.

Ennek keretében mérlegelik a kérelmező 

• egészségi állapotában bekövetkezett kedvezőtlen változást, illetve egészségkárosodást,
• jövedelmi helyzetét, életkörülményeit,
• egészségügyi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban felmerült utazási költségét,
• a méltányosságból megállapítható táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti kérelme elutasításának okát.

Mennyi idő alatt bírálják el a kérelmet? 

Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalhoz történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve, hogy a kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető. Egyéb esetben az ügyintézési határidő 21 nap. 

Amennyiben kérelmét hiányosan nyújtja be, úgy a hatóság hiánypótlásra hívhatja fel. A felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.

 

Milyen módon értesül a döntésről?

A kérelmező által megadott címen, posta útján kap értesítést a segély kérelem ügyében hozott döntésről. 

 

Mit tehet, ha nem ért egyet a döntéssel?

A méltányosságból adható segély nem alanyi jogon jár, azt a kérelemben foglaltak mérlegelésével, méltányosságból lehet megállapítani, azzal, hogy a kérelmező még abban az esetben sem válik feltétlenül jogosulttá a segélyre, ha annak valamennyi feltétele adott. A méltányossági jogkör gyakorlásának éppen az a lényege, hogy egy jogszabály alapján nem járó juttatásra lehetőséget biztosít a kérelmezőnek, amely kérelem ügyfélre kedvezőbb elbírálása azonban nem kényszeríthető ki.

A kormányhivatal méltányossági jogkörében hozott döntése ellen nincs helye fellebbezésnek. 

A határozat bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségére hivatkozva [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. §] lehet kérni. 

 

Hogyan kapja meg a megállapított segély összegét?

A megállapított segély összegét a kormányhivatal utalja a kérelmező által a kérelemben megadott címre postai úton, vagy a megadott bankszámlára. 

 

Nyomtatványok

Adatlap (Jövedelem nyilatkozat, Orvosi igazolás gyógyszerekről) 

 

Jogszabályok: 

• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett szakaszok: 5/A. 50. § (5)
• 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett szakaszok: 1. § (6/a), 31/F.§, 38/G. §.
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól