uzemi shutterstock 153987938

Az egészségbiztosítás baleseti ellátása üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén vehető igénybe. Ahhoz, hogy az egészségbiztosítás baleseti ellátását igénybe lehessen venni, a balesetet, vagy a foglalkozási megbetegedést – társadalombiztosítási szempontból – üzemi balesetnek kell minősíteni. Az egészségbiztosítás szempontjából azt a balesetet, foglalkozási megbetegedést lehet üzemi balesetnek elismerni, amely a munkavégzéssel összefüggésében következett be. Arról, hogy a balesetet, foglalkozási megbetegedést üzemi balesetnek ismerték el, a kifizetőhely/kormányhivatal határozatot hoz, mert baleseti ellátás csak a határozat birtokában vehető igénybe. 

 

Tartalom: 

Mi az üzemi baleset?
Baleseti egészségügyi szolgáltatás szempontjából mi minősül üzemi balesetnek?
Mi alapján minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
           - Munkavégzéssel összefüggő balesetek
           - Úti balesetek
Mikor nem minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
Mit jelent a foglalkozási megbetegedés? Mi alapján minősíthető üzemi balesetnek? 
Hogyan minősítik üzemivé a balesetet? 
Hová kell benyújtani az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet? 
Meddig lehet kérni a baleset üzemi balesetté minősítését? 
Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel? 
Nyomtatványok 
Jogszabályok 
 

 

Mi az üzemi baleset?

Társadalombiztosítási szempontból az a baleset tekinthető üzemi balesetnek, amely:

  • a biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (ez a munkabaleset), illetőleg 
  • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (ez minősülhet munkavégzéssel összefüggő úti balesetnek), továbbá 
  • a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint 
  • a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.
 

baleseti egészségügyi szolgáltatás szempontjából mi minősül üzemi balesetnek?

  • köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény tanulójának, képzésben részt vevő személyének, illetve hallgatójának az a balesete, amelyet a nevelés-oktatás, a szakképzés vagy a felsőfokú képzés közben, vagy ezzel összefüggésben szenvedett el;
  • szocioterápiás intézetben (gyógyító célú foglalkoztatást végző intézet) gyógykezelt elmebetegnél, illetőleg szenvedélybetegnél a szocioterápiás foglalkoztatás közben vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
  • őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, illetőleg szabadságvesztés büntetést töltő személy esetén a fogva tartás ideje alatt végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, valamint a fogva tartást foganatosító szerv közege által adott utasítás teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset;
  • a közcélú, illetőleg közérdekű munkát végző személynek az a balesete, amelyet a közcélú, illetőleg közérdekű munka végzése során vagy azzal összefüggésben szenvedett el;
Közcélú munkának tekinthető az állami szerv vagy önkormányzat, illetőleg a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka is.
 
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatás keretében végzett munka közben elszenvedett baleset. 

Mi alapján minősíthető a baleset üzemi balesetnek?

A baleset üzemiségének elbírálásánál a tényállás tisztázása során figyelembe kell venni a baleset összes körülményét (hol, mikor történt, hogyan következett be a baleset, vannak-e tanúi a balesetnek stb.), majd ezt követően hozza meg hatósági döntését a kormányhivatal/társadalombiztosítási kifizetőhely a baleset üzemiségének elismeréséről, vagy elutasításáról.

Munkavégzéssel összefüggő balesetek:

Munkavégzéssel összefüggő baleseteknél a baleset üzemi jellegének elbírálásánál annak van jelentősége, hogy a baleset munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következzen be. A baleset üzemi jellegének elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működésében rejlő ok volt, vagy a munkáltató ellenőrzési körén kívül eső valamilyen külső ok, elháríthatatlan erő (pl.: árvíz, tűzvész, stb.) miatt következett be.

A szándékosság esetét kivéve nem érinti a baleset üzemiségét, ha a baleset bekövetkezését a munkavállaló gondatlansága, felelőtlensége, vagy kizárólag a saját hibája idézte elő. Ha a baleset azért következett be, mert a sérült személy valamely balesetelhárító, egészségvédő óvórendszabálynak nem tett eleget, a baleset üzemiségét ebben az esetben is ki kell vizsgálni, illetve egyéb kizáró ok fennállása hiányában meg kell állapítani.

Úti balesetek:

Úti baleseteknél a baleset akkor minősíthető üzemi balesetnek, ha a baleset munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben éri a sérültet. Az úti baleset üzemiségének elbírálásakor figyelemmel kell lenni, hogy munkába, illetve hazafelé menet a lehető legrövidebb úton, indokolatlan megszakítás nélkül történjen az utazás.

Az úti balesetek üzemi balesetnek történő minősítése során meg kell vizsgálni, hogy a balesetet szenvedett személy a lehető legrövidebb úton haladt‐e hazafelé és az útközben tett kitérő szükségesnek tekinthető‐e. Pl. egy mindennapos bevásárlás, vagy ha gyermekét naponta hozza el az óvodából, iskolából stb. nem tekinthető indokolatlan megszakításnak.

 

Mikor nem minősíthető a baleset üzemi balesetnek? 

  • részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be,
  • ha munkahelyi rendbontás következménye, 
  • a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka esetén, 
  • az úti balesetek körében, ha nem a legrövidebb útvonalon történt a közlekedés, illetve a baleset az utazás indokolatlan megszakítása miatt következett be. 

Fontos megjegyezni, hogy egyáltalán nem jogosult baleseti ellátásra az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett. 

 

Mit jelent a foglalkozási megbetegedés? Mi alapján minősíthető üzemi balesetnek?

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, valamint a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Ha a munkavégzéssel összefüggésben tehát nem baleset éri a munkavállalót, hanem a munkavégzés körülményei miatt tartós egészségkárosodást szenved, akkor lehetséges orvosszakmai eljárást követően foglalkozási megbetegedést megállapítani. 

A foglalkozási megbetegedés esetei például: 

  • A hosszabb ideig végzett bányászati tevékenység során bekövetkező megbetegedések: a szilikózis, amely esetén külső anyag részecskék, gázok okozzák a tüdő megbetegedését. 
  • Vibráció, ahol a géppel, légkalapáccsal végzett munka közvetlen hatása során alakul ki a betegség.
  • A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területen dolgozók esetében előforduló fertőzéses megbetegedések foglalkozási megbetegedésnek minősülnek. 
  • Vitatott kérdés volt, hogy a kullancs által okozott encephalitis (agyvelőgyulladás) és a Lyme kór foglalkozási megbetegedésnek, vagy balesetnek minősül-e. A joggyakorlat a kullancscsípést balesetnek tekinti, és ha az üzemi baleseti jellege megállapítható, a csípés nyomán - az annak következményeként esetlegesen fellépő agyvelőgyulladással összefüggésben - a csípést elszenvedett személy baleseti ellátásra való jogosultsága elismerhető.

A foglalkozási megbetegedés megállapítása orvosszakmai feladat.  

 

A munkáltatónak a fokozott expozíciós esetet (és a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet) haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleset esetén a munkabaleseti jegyzőkönyvben, fokozott expozíció esetén a vizsgálati lapon kell rögzítenie. A munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A munkabaleset kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset és fokozott expozíció esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa is részt vesz a kivizsgálásban. Természetesen a munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell.

A munkavédelmi hatóság a bejelentett foglalkozási megbetegedés gyanúja esetén vizsgálatot folytat le.

A vizsgálati dokumentáció alapján a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv  a munkavédelmi hatóságot tájékoztatja, hogy elfogadja-e a bejelentett esetet foglalkozási megbetegedésként, majd a munkavédelmi hatóság értesítés elnevezésű nyomtatványon értesíti a kormányhivatalt/társadalombiztosítási kifizetőhelyet. A kormányhivatal/társadalombiztosítási kifizetőhely  az értesítésben foglaltak alapján hoz döntést a foglalkozási megbetegedés tényének elfogadásáról.

A foglalkozási megbetegedés tényét minden esetben az ún. értesítéssel  kell bizonyítani.

 

Hogyan minősítik üzemivé a balesetet?

A baleset megtörténtét munkabaleseti vagy üzemi baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.

Azt, hogy a munkáltatóhoz bejelentett baleset társadalombiztosítási szempontból is üzemi balesetnek minősül-e, a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv határozattal állapítja meg. 

A bejelentett üzemi baleset tényét, a baleset üzemi jellegét, a foglakozási megbetegedés tényét a baleseti táppénz megállapítására jogosult társadalombiztosítási kifizetőhely, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatal határozattal állapítja meg. 

Az egészségbiztosítás baleseti ellátásai kizárólag e határozat alapján vehetők igénybe. 

A határozatnak feltétlenül tartalmaznia kell, hogy mikor történt a baleset és milyen egészségkárosító következményekkel járt.

A határozatot az eljáró szerv közli a biztosítottal, a kezelőorvossal és a keresőképtelenséget elbíráló orvossal (háziorvos). A határozatot a sérültnek meg kell őriznie, és a baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor be kell mutatnia. 

A sérült kérésére a munkaképtelenséget nem okozó munkabaleseteket is rögzíteni kell a munkáltatónak az erre a célra szolgáló nyomtatványon és be is kell jelentenie azokat a kormányhivatalnak. 

 

Hová kell benyújtani az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet?

Az üzemi baleset elismerésére vonatkozó kérelmet a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyhez, vagy a munkáltató székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz kell benyújtani.

Az egyéni és társas vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, illetve a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyarország területén biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző vagy kiküldetésben lévő munkavállalója által elszenvedett balesetet – a sérült bejelentése alapján – a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal vizsgálja ki, és veszi fel a baleseti jegyzőkönyvet.

 

Meddig lehet kérni a baleset üzemi balesetté minősítését?

A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet – a foglalkozási megbetegedést kivéve – legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.

 

Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel?

Az üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés tényét megállapító határozat elleni jogorvoslat azonos az egészségbiztosítás többi pénzbeli ellátásához kapcsolódó jogorvoslati eljárással


Nyomtatványok 

  • Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) következményeiről (KPE180)
  • Üzemi baleseti jegyzőkönyv (KPE170)
  • Munkabaleseti jegyzőkönyv
  • Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról 
  • Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról
 

Jogszabályok: